integral studies home page | website contents | integral studies background | psycho-social and medical research | fund appeal
 
 
 
 
 
 

Az információ technológia néhány alkalmazása az állampolgárok politikai életben való részvételének elõsegítésére

Michael Macpherson
Translation from English into Hungarian by courtesy of Wolfgang Klotz mailto:WKlotz@questa.de
 
 
 
 
 
 

Bevezetés

Számos ma mûködõ kormányzati rendszerben az állampolgárok számára a politikai életben való részvétel csak a néhány évenkénti választásokon keresztül valósul meg, nagy a politikusok és választóik közötti távolság. Nem ritka a politikai életben a személyi alkalmatlanság, a korrupció és a megvesztegetés, a fontos döntések zárt ajtók mögött születnek. Néhány országban az állampolgároknak joguk van arra, hogy közvetlenül tehessenek törvényjavaslatot, népszavazást hívjanak össze, illetve beleszólási joguk van a döntéseknél (fõként kisebb illetve helyi ügyekben), így téve lehetõvé a képviseleti demokrácia hibáinak ellensúlyozását. Jogot szereztek arra, hogy törvények meghozatalát közvetlenül kezdeményezzék, hogy népszavazást hívjanak össze, illetve egyáltalán beleszólási joguk van az õket is érintõ kérdésekbe (fõként kisebb illetve helyi ügyekben), így téve lehetõvé a (rendkívül áttételes) képviseleti demokrácia hibáinak ellensúlyozását. ... Néhány országban viszont az állampolgárok jogot szereztek törvényjavaslatok közvetlen tételére, népszavazás kezdemányezésére, illetve egyáltalán beleszólási joguk van az õket is érintõ kérdésekbe (fõként kisebb illetve helyi ügyekben), így téve lehetõvé a képviseleti demokrácia hibáinak ellensúlyozását.

Az ideális megoldás, mely szerint a közösség, illetve a “polisz” minden tagja részt vesz a közös döntések meghozatalában, nehezen megvalósítható, és így többnyire elvetették (fõleg ahol a lakosság nagy számáról van szó, de egyéb okokból is). Egy városnyi ember gyûlését Moszkvában, de New York-ban is nehéz elképzelni. A modern technológia segítségével azonban elméletileg lehetséges, hogy minden állampolgár értesüljön a közélet eseményeirõl, és elektronikusan szavazzon róluk. Ez a telekommunikáció korai idõszaka óta álom, s amirõl számos helyen részletesen írtak. (v.ö. Bertolt Brecht: Etzioni1972). Az állampolgár számára a modern információ és kommunikáció technológia (angol rövidítése ICT), különösen az olyan számítógépes hálózatok alkalmazása, mint az Internet, nagy mértékben megnövelte a kommunikáció sebességét és mennyiségét, könnyebbé tette az információhoz való hozzáférést. Az Interneten és a Usenet vitafórumain, valamint a World Wide Weben (Világháló) nagy mennyiségû politikai információ és elemzés található. Sokat beszélnek a hálózaton ­ on- és off-line üzemmódban egyaránt ­ az ICT esélyeirõl arra, hogy elõsegíti az állampolgárok részvételét a politikai életben, mely az új elektronikus média miatt új és meglepõ formákat vehet fel. (Pl@net 1996, Macpherson 1997a, Welzel 1998).

Jelen cikk céljaként a “gazdag”, nyugati típusú demokráciák potenciális reformjára fogok koncentrálni. E cikk szerzõje azon a nézeten van, hogy a létezõ összes országban és kormányzati rendszerben lehetséges, sõt kívánatos a kollektív döntéshozatal minõségének és a politika megvalósításának (azaz ahogyan a kormányzat mûködik) fejlesztése.

Az ICT és az állampolgárok politikai részvétele a demokratikus rendszerekrõl szóló viták megvilágTÁSÁBAN

Az állampolgárok politikai részvételének leírását és értékelését, valamint az új elektronikus kommunikációs médiát ­ véleményem szerint ­ a demokratikus rendszerek fogalmi rendszerén belül kell tárgyalni. (Az errõl szóló vitákban sok a régi vagy nagyon régi ellentmondás, néhányat közülük az ICT fejlõdése újraélesztett.) Elõször is itt van a képviselõi és a közvetlen demokrácia közötti feszültség. Szívesebben használom a “meghatalmazási/megbízásos demokrácia” kifejezést: itt a meghatalmazottak, megbízottak vagy a választott csoportok képviselik a választóikat jól vagy rosszul. Gyakran hangsúlyozzák, hogy az olyan társadalmi csoportokban, amelyek nagyobbak egy falunál vagy egy kisvárosnál ez nem célravezetõ, nem hatékony, nem kivitelezhetõ, sõt lehetetlen megtervezni és mûködtetni egy olyan rendszert, amelyben minden választópolgárnak joga van a közösséget érintõ ügyekben beleszólni a döntésekbe pl. politika, törvények, a döntések végrehajtása. Gyakran hangsúlyozzák azt, hogy a falunyinál vagy kisvárosnyinál nagyobb méretû társadalmi csoportokban ez nem igazán célravezetõ, nem hatékony, nem kivitelezhetõ, sõt továbbmenve: mûködtetni, de megtervezni is lehetetlen egy olyan rendszert, amelyben minden választópolgárnak joga van a közösséget érintõ ügyekben (pl. politika, törvények, a döntések végrehajtása) beleszólni a döntésekbe. Az ICT térhódítását megelõzõen a “részvételi” demokrácia elleni ezen érvek meggyõzõbbnek tûntek, különösképpen az olyan nagy lakossági egységek esetében , mint amilyenek az államok és a nagyvárosok. Anélkül, hogy a közvetlen és a képviseleti demokrácia közötti ellentmondást mérlegelni kezdeném, a következõt ajánlom. (Megjegyzés: Nem kétséges, hogy vannak “titkolt indokok” is az ICT támogatói részérõl. Pédául, a politikusok azért is dönthetnek az újítások mellett, mert az elektronikus szavazás és a szavazókkal való könnyebb kommunikáció lehetõvé teheti számukra, hogy saját személyes kampányuk számára még nagyobb tömegeket nyerjenek meg. Mások, akik az újítások ellen vannak, félthetik hatalmuk autonómiáját vagy félhetnek attól, hogy hibáikra fény derül. A lobbyzó szervezetek és a populista politikusok vagy politikai mozgalmak pedig azt hihetik, hogy így könnyebb lehet ügyük támogatásához széles tömegeket megnyerni, amely így a közvetlen demokrácia segítségével formálisan is megerõsödik ahhoz, hogy a Parlament tagjai és a miniszterek is elfogadják õket.

A meghatalmazásos modell sokkal inkább elterjedt. Úgy tûnik, hogy a nép és az elit sok országban teljesen átgondolatlanul egy “képviseleti” rendszert támogat, mint a demokrácia egyetlen lehetséges formáját. Vajon miért? Gyakran a képviseleti rendszerek valamilyen fajta hatalom monopóliumainak közvetlen vagy közvetett folytatásaként jelentek meg, amelyet eredetileg (lehet, hogy évszázadokkal ezelõtt, de néhány esetben nemrégiben) az erõszak, a háború és a hódítások, a korrupció, a csalás, árulás és az öröklés alapozott meg. (Pl. a monarchiák és arisztokráciák, a különbözõ fajta junták, a forradalmi pártok vezetõségei.) Természetesnek tûnik a valamiféle diktatórikusságtól kicsit elmozdulva, és talán egy kicsit több szabadságért és igazságért harcolva egy “új” rendszert támogatni, amelyben a vezetõket idõrõl idõre alkalmatlannak találhatják és leválthatják a nép szavazataival. Mégis sok régi intézmény és hierarchia ­ többek között a patriarchátus is ­ elfogadottá vált. Kritikusan szemlélve, mivel a parlamentek gyakran gyengék, a modern demokráciákban a pártrendszert a kormányzati stuktúra egy olyan formájáként tekinthetjük, amelyben az emberek lehetõséget kapnak arra, hogy megválasszák a vezetõ hatalmat, amely valójában pusztán néhány tucat vagy még kevesebb prominens vezetõ (vagy azokban az országokban melyekben a parlamentáris rendszer jól mûködik, néhány száz vezetõ). Megválasztásuk után, ezt a rezsimet gyakran éri az a kritika, hogy jobbára csak a környezetében levõ személyek érdekeit képviseli (manapság pl. a hatalommal rendelkezõ pénzügyi, ipari és néha vallási lobbykét), és a szavazónak nincs hatékony kapcsolata a kormányzattal, a parlamenttel vagy a végrehajtókkal a nem túl gyakori választások közötti periódusokban (amelynek folyamán az összes feltételezett kollektív döntést meghozzák). ( Hogy történelmi rálátásunk legyen a modern demokratikus rendszerekre, ld. Nagy-Britannia esetében Ascherson 1994, az Egyesült Államok esetében Costello 1996).

A fenti képet az illusztráció kedvéért kissé sarkítva festettem. Pédául nem említettem a közvetítõ, egyensúlyozó, vagy éppen partikuláris célokat megvalóstani szándékozó szerepét azon szervezeteknek, amelyek a közösség különbözõ rétegeinek egyedi érdekeit képviselik (pl. szakszervezetek), valamint a speciális lobbykat (a környezetvédõk, a fegyverlobby) és a közvetlen demokrácia egyéb meglévõ elemeit (az egyebütt említett népszavazások ). Az olvasóra hagyom, hogy ítélje meg, vajon ez a kép tükrözi-e az õ tapasztalatait is.

Kormányon belüli és parlamentáris reform, kapcsolatok a törvényhozás és a végrehajtás között; a kormány és az államigazgatás informatizálása, illetve az állampolgár bevonása a politikába az informatikán kertesztül

A parlament azon képessége, hogy a kormányt ellenõrizni tudja, valamint annak mértéke, hogy az egyes képviselõk mennyire függetleníthetik magukat saját pártjuk irányvonalától, (melyet néhány rendszerben a “whips”-nek nevezett (ostoros) tagok határoznak meg,) országról országra változik. A kormányon belüli és parlamentáris reformokat, valamint a törvényhozás és a végrehajtás viszonyát e helyt nem fogom teljességében tárgyalni. Elég arra utalnom, hogy az ICT nagyban megváltoztathatja a kormányzat mûködését (van de Donk 1995), és megváltoztathatja a választott képviselõk és az államigazgatás kapcsolatát is, ahogy az például egy finn önkormányzatnál látható (Asunmaa 1996). Ugyanakkor a kormány és az államigazgatás informatizálása jelentõs mértékben bevonja az állampolgárokat, akik ezeknek a szervezeteknek a “fogyasztói” illetve “tulajdonosai”. Ebbõl számukra természetesen némi elõny is származhat: könnyebbé válik az állampolgárok számára a képviselõk és tisztviselõk elérése, valamint a közéleti információkhoz való hozzáférés. Ezzel szemben a “kívülállók” (a legtöbb állampolgár) helyzete nehezebbé válik, mivel az információ és a tárolására és kezelésére szolgáló ICT bonyolultsága nõ. A “hatalom folyosói” (C.P: Snow ismert könyvének címébõl idézve) már bezárulnak a legtöbb állampolgár füle és szeme elõtt, s nagy mértékben, szinte “kafkai” módon virtuálissá válnak. Ráadásul a kormány és az államigazgatás ilyen informatizálása ( nem is beszélve a magán illetve a céges információ gyûjtésrõl) az állampolgárok és a lakosság központi ellenõrzését és manipulását nagymértékben könnyebbé teszi. Fennáll a veszélye a “the glass human being” (magyarul. az üvegember) kialakulásának, az “Orwell Athénban” rendszernek (van de Donk 1995). Ez a találó könyvcím azt sugallja hogy ICT nemcsak hasznos, de veszélyes is lehet a szabadságra és a demokráciára nézve.

A közvetlen demokrácia és az ICT lehetséges hatásai

A közvetlen demokrácia elemeit már gyakorlatban alkalmazzák. Csak rövid megjegyzéseket fûzhetek itt hozzá. Az állampolgárok azon jogai, hogy a parlamentben törvénytervezeteket nyújtsanak be, vagy a helyi és országos ügyekben népszavazást kezdeményezzenek, és azon részt vegyenek, és hogy a közösséget érintõ kérdésekbe beleszólhassanak, stb., országonként jelentõsen különböznek. Elég annyit említeni, hogy ha a népszavazás összehívásának gyakorlata már létezne, viszonylag könnyû lenne bevezetni az elektronikus úton történõ szavazást ­ és véleményem szerint, ami sokkal fontosabb ­, javítani az információáramlást, és segíteni a kérdéses üggyel kapcsolatos vitákat és mérlegelést a népszavazás elõkészületi periódusában.

Vegyük figyelembe, hogy a népszavazással szemben akadályokat állítanak, és gyakran csak akkor valósulhat meg, ha maga az uralkodó csoport kezdeményezi. A választók beleszólása rendszerint csak kis közösségekben lehetséges, pl. falvak, városok, kis kerületek, és gyakran csak viszonylag kisebb ügyeket érint (pl. adó és pénzügyi kérdéseket teljesen kizárva). Ugyanakkor a népszavazások és a megbeszélések eredményei csak véleménynyilvánító jellegûek, nem kötelezõ érvényûek a tisztviselõkre, illetve képviselõkre nézve.

Érdekes azt megjegyezni, hogy Bajorországban (Németország), egy mozgalom, amely az állampolgárok jogává akarta tenni a népszavazás összehívását, népszavazást kezdeményezett (melyet a Bajor alkotmány már elõzõleg lehetõvé tett) a kérdésrõl szövetségi állami szinten. Sikeresen elfogadtak egy törvényt, amely megengedi a közösségi (nagyváros, város, kerület) népszavazások összehívását, a vezetõ politikai párt kívánsága ellenében is. Másrészt, bár Svájcban megtalálhatók a közvetlen demokrácia erõs elemei, a svájci parlament nemrégiben elutasította azt a javaslatot, hogy bevezessék a választásokon, illetve népszavazásokon elektronikus úton történõ szavazás lehetõségét. A javaslatot azért utasították el, mert úgy érezték, hogy a szavazók személyiségének biztonságát, titkosságát nem lehet biztosítani. (Personal communication (Személyes kommunikáció), H. Bukert, forrás: NZZ Nemzetközi kiadás, 1996. augusztus 21. 25. oldal)

Sok elképzelés, amelynek célja a demokratikus rendszerek javítása, beleértve azt a néhányat is, melyre jelen elõadásomban már hivatkoztam, csak a képviseleti demokráciára vonatkozik. Nem ellenezhetjük azt, ha valaki megpróbál a meglévõ rendszeren javítani. De az ICT úgy tûnik, lehetõvé teszi azt az állampogárok számára, hogy nagyobb felelõsséget vállaljanak a kollektív döntésekben, így csökkentve a közvetett képviselet szükségességét, és lehetõvé téve, hogy a döntések ­ legyenek azok akár képviseletiek akár közvetlenül hozottak ­ jobban tükrözzék a választók akaratát. Azt, hogy a kormányzás új modelljei pontosan hogy fognak kinézni, csak sejthetjük. Néhány lehetõséget láthatunk a részvételi projektek és az állampolgári részvétel modelljeinek leírásában, valamint a róluk folyó vitában, melyeket a késõbbiekben fogok említeni.

Néhány példa az ICT alkalmazására a demokráciában, illetve a politikában

Ezeket az alkalmazásokat a következõképpen lehet csoportosítani:

a) A parlamentek, kormányok és állami képviseletek információt szolgáltatnak az állampolgárok, az állami és magán intézmények számára,

b) fokozott kapcsolattartás a parlament tagjai és az állampolgárok között,

c) kezdeményezések, melyeknek célja, hogy vitát és kommunikációt indítsanak a mindenkit érintõ kérdésekrõl, beleértve az ICT alkalmazását az állampolgároknak a kormányzásban és a közvetlen demokráciában való részvételében.

Az elsõ a) “A parlamentek, kormányok és állami képviseletek információt szolgáltatnak az állampolgárok, az állami és magán intézmények számára” pontra példa valószínûleg az elsõ nagy megvalósítandó ICT projekt, a THOMAS volt, az Egyesült Államok kongresszusi információs rendszere. Ennek a szolgáltatásnak a funkcióit az 1. ábra mutatja be.

1. ábra

Egyesült Államok ­ Kongresszusi információs rendszer ­ THOMAS

(Thomas Jefferson logó)

Thomas Jefferson szellemében

Az Egyesült Államok Kongresszusának szolgáltatása a könyvtárán keresztül

* A törvényhozás teljes szövege

A Ház és a Szenátus összes törvénytervezetének teljes szövege a kulcsszavak vagy a törvénytervezet száma szerint találhatók meg

103. Kongresszusi törvénytervezet

104. kongresszusi törvénytervezet

* A Kongresszus jegyzõkönyvének teljes szövege

A Ház és a Szenátus eljárásairól szóló napi beszámoló teljes szövege

Az üléseket kulcsszavak alapján lehet megtalálni

A 103. kongresszus kongresszusi jegyzõkönyve

A 104. kongresszus kongresszusi jegyzõkönyve

A 103. kongresszus kongresszusi jegyzõkönyvének tárgymutatója (1994)

A 104. kongresszus kongresszusi jegyzõkönyvének tárgymutatója

Az törvénytervezetek összegzése és státuszuk (új)

A törvénytervezetek és módosítások tömör kivonatai és a törvényhozás története kulcsszavak szerint található meg: tárgymutató, törvényjavaslat/módosítás száma, szerzõ/társszerzõ vagy bizottság/albizottság

A törvényjavaslatok összegzése és státusza a 104. kongresszuson

A legújabb törvénytervezetek

A legfontosabb törvényjavaslatok,. amelyeket a 104. kongresszuson megvitattak a Kongresszusi Kutató Szolgálat jogi szakértõi által válogatva

legújabb törvényjavaslatok témák szerint

Legújabb törvényjavaslatok népszerû és/vagy rövid cím szerint

Legújabb törvényjavaslatok számuk/típusuk szerint

Legújabb törvényjavaslatok hatályba lépésük szerint

Legújabb törvényjavaslatok, amelyeket a kongresszus e héten tárgyal

Az Egyesült Államok alkotmánya

Az alkotmány és a módosítások teljes szövege kulcssszavak szerint található meg

How our laws are made (Hogyan születnek a törvényeink?) Edward F Willett Jr., A Ház Törvényfelülvizsgáló Tanácsa

A jogalkotási folyamat elmagyarázása kezdve a törvényjavaslattól egészen a a törvényként történõ kihirdetéséig.

Egyesült Államok ­ Képviselõk Háza

A Ház World Wide Web szolgáltatása, a Ház gopherje, a Ház képviselõinek e-mail címei

A Képviselõk Auditáló Hivatala (az általános pénzügyi jelentések és teljesítési beszámolók felügyelõjének irodája)

Egyesült Államok Szenátusa

Szenátus World Wide Web szolgáltatás, Szenátus gopher, A szenátus képviselõinek e-mail címei

C-SPAN(Cable Satellite Public Affairs Network) (Közügyek kábel-mûhold hálózat)

A C-SPAN gopherje programterveket és kongresszusi információkat, FEC jelentéseket, a Legfelsõbb Bíróság információit és történelmi kormánydokumentumokat nyújt. A C-SPAN Web Serve segítségével program és esemény táblázatokhoz, 96-os kampány információkhoz és más politikai forrásokhoz férhetünk hozzá..

Korszerûsítések: a THOMAS naponta többször kapja meg a törvényhozási akták szövegét, és ha a Kongresszus ülésezik, naponta egyszer a kongresszus jegyzõkönyvét; az aktákat rögtön azután, hogy megkapták a kormányzati nyomdából (Government Printing Office) továbbítják és elérhetõvé teszik.

_________________________________________________

1. ábra vége

A b) pont ­ “fokozott kapcsolattartás a parlament tagjai és az állampogárok között” ­ eléggé széles körûen mûködik, különösen az Amerikai Egyesült Államokban. Mind az állami, mind pedig a szövetségi szinten a közhivatalra pályázók közül sokan mutatkoznak be az Interneten és rendelkeznek e-mail címmel. Magán projektek és non-profit szervezetek ajánlják a szolgáltatásaikat a szavazóknak, melyeknek célja, hogy segítsenek a jelölteket kiválasztani a választásokon. A Kaliforniai Számítógépes Szavazó Kalauz -t (CVF) (URL Internet universal resource locations (Internet általános források helyei) azonosítóját lásd lent) 1993 körül hozták létre, és leginkább azzal foglalkozik, hogy tájékoztassa ­ vagy ahogy a saját bemutatkozásában olvasható ­, képezze az állampolgárokat a Kalifornia államot közelrõl érintõ ügyekkel és a Egyesült Államok szövetségi választásával kapcsolatban.

Ezzel a szolgáltatásával a CVF növelni akarta a szavazók részvételét az 1994-es, illetve késõbbi választásokon, ugyanakkor fokozni kívánta a szavazók önbizalmát abban a tekintetben, hogy képesek megalapozottan választani, miközben ugyanakkor egy olyan on-line szavazó kalauzt akart megvalósítani, amelyet más országokban, államokban, illetve közösségekben is használni tudnak. A Kalauzt ugyanakkor úgy tervezték, hogy iskolai oktató programként is használható legyen. Viszonylag egyszerû, de fontos dolgokat, mint például hogyan regisztráltassuk magunkat szavazóként, hogyan szavazzunk, magyaráz el. Információt nyújt a választási jelöltekrõl, a kampányok finanszírozásáról, az állami és szövetségi választások közérdekû ügyeirõl (ellentmondásairól) és az állami népszavazásokról, valamint a hivatali tisztségekre (pl. bíró) jelenkezõkrõl. Például a jelölteknek be kell mutatniuk az önéletrajzukat, és számot kell adninuk a tisztség betöltéséhez szükséges képzettségeikrõl, fel kell sorolniuk publikációikat, sajtóbeli megjelenéseiket, ajánlásaikat (támogató nyilatkozatokat más személyektõl illetve csoportoktról), politikai nyilatkozatot, beszédeket mutatnak be, és végül megadják azt, hogy hogyan lehet kapcsolatba lépni a kampánnyal, ha valaki további információt szeretne és hogyan lehet a kampánymunkára.önkéntesnek jelentkezni. Európában egy belga web-lap, a Cybercrate (URL lent) a következõket nyújtja:

­ háttér információt a kormány rendszerérõl, bemutatja azokat az ügyeket, amelyeket a parlament tárgyal, parlamenti képviselõk nyilatkozatait idézi a kérdéses üggyel kapcsolatban, és bemutatja, hogy õk hogyan szavaztak a törvényjavaslatról. Néhány ügyet bemutatnak még mielõtt szavaznának róla, így az állampolgároknak lehetõségük nyílik, hogy idejében kifejthessék a velük kapcsolatos véleményüket ,

­ hálózati kapcsolódást (link) a állampolgári csoportokkal, melyek társadalmi, környezetvédelmi, illetve politikai ügyekkel foglalkoznak,

­ elektronikus találkozóhely, ahol a felhasználók különbözõ témákat vethetnek fel, s ahol a vita gyakran valódi vitaként zajlik, a vitázó partnerek egyidejû részvételével.

A c) pontra ­ “Kezdeményezések, melyeknek célja, hogy vitát és kommunikációt indítsanak a mindenkit érintõ kérdésekrõl, beleértve az ICT alkalmazását az állampolgároknak a kormányzásban és a közvetlen demokráciában való részvételében” ­ példa:. Az “átlag” állampolgárok az ICT segítségével bármikor tehetnek politikai kezdeményezéseket. Kaliforniai aktivisták egy kis csoportja 1995-ben ellenezte a bevándorlási törvény megváltoztatását. Három nappal azután, hogy felállították az elektronikus levelezési listát, az aktivistákhoz már 660-an iratkoztak fel. Egy hét múlva a lista már több, mint 1000 fõsre nõtt, és 3 héten belül 40 gyûlést rendeztek felsõoktatási intézményekben szerte az országban. Azt hangoztatták, hogy egy világméretû információs és lobby kampány egy nemzetközi egyezmény (Multilateális Befektetési Egyezmény (Multilateral Agreement on Investment MAI) megkötését késleltette. (Lsd. Interneten: Michael Gurstein <mgurst@ccen.uccb.ns.ca>, Nova Scotia) A nagy területre kiterjedõ számítógépes hálózatok, mint például az Internet és a Usenet használatával az állampolgárok földrajzilag vagy témák köré csoportosulva a megfelelõ információhoz on-line, illetve off-line kapcsolódó “agorákat” (görög szó: jelentése polgárok fóruma) hozhatnak létre. Az ilyen fórumok segíthetik a résztvevõket politikai nézeteik tisztázásában, és hogy a mindenkit érintõ közügyekben a különbözõ érvek között megtalálják az egyensúlyt. Politikai javaslatok is születhetnek a vitákból. A helyi agorának egy példája a Minnesota e-demokrácia (Minnesota e-democracy) (URL-jét lsd. lent), amelyik az e-mailt a WWW-vel kombinálva hoz létre egy mindenki által hozzáférhetõ fórumot. A vita szabályai, melyek emlékeztetnek a “netikett”-re, mindezidáig eléggé sikeresnek bizonyultak a konfliktusok és túlkapások elkerülésére. Sok témakörben került sor lényegi megbeszélésekre, és ennek eredményeképpen nemrégiben egy szervezett politikai kezdeményezés történt (a közpénzek sportra fordításáról), ezzel is cáfolva azt a híresztelést, miszerint az e-fórumok nem többek egyszerû “csevegésnél”. Elektronikus városházákat hoztak létre, és a tisztségekre pályázók és a megválasztott képviselõk on-line találkoztak az állampolgárokkal, hogy beszélgessenek velük. Egy Németországban alapított demokratikus reformokat célzó kezdeményezés, amely sikeresen használja az ICT-t, a Mehr Demokratie (több demokráciát) (URL lent). Ennek a csoportnak a célja, melynek teljesítésében már sikereket is ért el, hogy elõsegítse a közvetlen demokráciát, a polgárok törvényjavaslatait (vitára és a parlamenti szavazásra) és az állampolgárok által kezdeményezett népszavazásokat. Rendelkeznek egy információs és oktató web-lappal, levelezési listákkal (egy a tagok számára, egy pedig mindenki számára hozzáférhetõ), és egy on-line folyóirattal. Egy olyan kampány, ami a helyi demokrácia védelmét és fejlesztését tûzte ki célul, és egyúttal demonstrálja a kommunikációs technológia alkalmazásának elõnyeit, sikeresen mûködik a kanadai Torontóban. Néhány alapszabályuk: “1. A helyi kormányzat azokhoz a helyi polgárokhoz tartozik, akik megválasztották, és nekik is tartozik felelõsséggel. Az 103-as törvényjavaslat egyesülést ír elõ a kerületekre Torontóban, és ezt ellenezni kell. 2. A polgároknak demokratikus ellenõrzési joggal kell rendelkezniük a helyi iskolák oktatási ügyei felett. A 104-es törvényjavaslat az iskolai testületek egyesítésével jár Torontóban, és a helyi oktatás ellenõrzését 2000-ig választott tisztviselõk kezébe teszi, teret engedve ezzel az oktatás hanyatlásának. A 104-es törvényjavaslatot ellenezni kell.” E-mailt használnak a polgárok törekvéseinek felépítésére és kordinálására. Elektronikus fórumok segítik az információ cserét, a vitát és a döntéshozatalt. Web oldalakat használnak az ügyekkel kapcsolatos információk átadására és képzésre, illetve arra, hogy hogyan szervezék meg a demokratikus változásokat. A kormány ezt a kampányt nagyon komolyan veszi.. A polgárok sokkal fejlettebb hosszú távú részvétele Torontó politikai rendszerében ennek a gyakorlatnak lehet az eredménye. Az állampolgárok politikai életben való részvételének lehetséges jövõbeli fejlõdését máshol tárgyalom. (Macpherson 1997a and 1997b, sections 4.6, 4.7 and 5.5; Welzel 1998).

TOVÁBBI ON-LINE DEMOKRÁCIA PROJEKTEK ­lásd még lentebb.

befejezõ megjegyzések

Mit lehet megjósolni az állampolgárok kormányzati részvételével kapcsolatban?

Az információ és kommunikáció technológia (ICT) a következõképpen járulhat hozzá:

­ segít a közügyek és a velük kapcsolatos jogalkotás figyelésében, és a róluk való informálódásban, elõsegíti a megvitatásukat ( pl.az állampolgárok könnyeben kapcsolatba tudnak lépni parlamenti képviselõjükkel, s így közbe tudnak avatkozni mielõtt egy törvényjavaslat megszavazásra kerül.)

­ bõvíti a a tudásunkat parlamenti és más közszereplésre pályázó jelöltekrõl, pl. bemutatja a tisztséghez szükséges végzettségeiket és politikai tudásukat, azt, hogy választási ígéreteiket elõzõleg hogyan teljesítették, a kampány finaszírozását, azt, hogy milyen érdekcsoport támogatja (fontos részkérdéseket képviselõ, mint például a környezetvédõ, üzleti, vallási csoport, illetve politikai párt)

­ lehetõvé teszi a szavazó számára, hogy sokkal több információ birtokában kritikus módon tudjon szavazni

­ lehetõvé teszi az állampolgár számára, hogy a választások között a nyilvános vitákba sokkal könnyebben be tudjon kapcsolódni, hogy az újságokhoz írva beleszólhasson a politikába, stb., sõt még akár kampányt is kezdhessen, melynek célja a közvélemény és a parlamenti döntések befolyásolása, és a választási ígéretek figyelemmel kísérése

­ lehetõvé teszi a politikai pártok tagjainak, hogy a saját képviselõ, illetve köztisztviselõ jelöltjeik teljesítményét jobban megítéljék

­ ösztönzi és segíti az állampolgárokat, hogy politikailag aktívak lehessenek. A megnyilvánulás formái lehetnek: lobbyzás parlamenti képviselõknél, köztisztviselõknél és kereskedelmi vállalkozásoknál; kvülállók informálása és oktatása, web-lap szerkesztés: morális vélemények kifejtése, társadalmi, tiltakozó megmozdulások, civil kezdeményezések: népszavazás vagy állampolgári jogalkotás kezdeményezése, és magának a demokrácia megújulásának elõsegítése.

A kommunikáció és az információ elérésének könnyebbsége most és a közeljövõben néhány megfigyelõt arra vezetett, hogy megjósolja, hogy egy új, a közösségi döntések meghozatalát segítõ nyilvános aréna vagy “agora” fog megjelenni. Az elkövetkezõ néhány évtizedben a következõ területeken várható fejlõdés:

­ a parlamenti képviselõket és a kormányokat a népakarat közvetlenebbül fogja irányítani, különösen a törvényhozás idõszakaiban, a választások között. ­ v.ö.Egy választók által irányított politika párt? (A political party guided by constituents?) (Macpherson ­ lásd 3.4 és 3.5)

­ legalább néhány ügyben a polgárok közvetlen döntéshozatala. A képviseleti, megbízásos demokrácia fokozatos átalakulása egy olyan folyamattá, amelyet a nagyobb megfontoltság és az állampolgárok nagyobb beleszólási lehetõsége jellemez.

­ elektronikus szavazás: (a) a választásokon a jelöltek kiválasztása, (b) néhány ügyben a választók közvetlen döntéshozatala a törvényekrõl és közügyekrõl

Természetesen a meglévõ kormányzati rendszerekben nem szabad, hogy túl gyorsan játszódjanak le mélyreható változások, és nem is valószínû, hogy ez így történne. Azonban, igenis sok állampolgár akar még intenzvebben részt venni azokban az ügyekben, amelyek jelentõs mértékben befolyásolják az életüket, jövõjüket. Az információ technológia segíthet, bár sok más fontos tényezõ is van.

Források jegyzéke:

Ascherson, N. On-line újság.. Local government and the myth of sovereignty (A helyi kormányzás és a szuverenitás mítosza) Charter88. 1994 http://www.gn.apc.org/charter88/pubs/sovlecs/aschersn.html

Asunmaa P.: e-mail üzenet to Internet forum. Pentti Asunmaa <kupeas@uta.fi>/ Tárgy IS projects in small municipalities(: IS projektek kis önkormányzatokban) To: el-democracy@www.ispo.cec.be Dátum: 1996. jan. 22. 22:05:12 +0200 (EET)/ Archíválva: http://www.ispo.cec.be/

Costello J. Towards a New Politics (.Egy új politika felé) Az elektronikus fórumon kiadott esszé pa-comnet@smart1.svi.org 1996.nov. 19. Az esszé elérhetõ: joec@cts.com (Joe Costello), madavis@deliberate.com (Marilyn Davis), mjm@berlin.snafu.de (Michael Macpherson)

Etzioni A. Minerva: An Electronic Town Hall(Egy elektronikus városháza.) Policy Sciences 3, pp. 457-474, 1972.

Macpherson M.J. Open Forum: Citizens Resolve (Nyílt Fórum. Az állampolgárok döntenek) 1997a. On-line folyóirat http://www.snafu.de/~mjm/prop2.html németül http://www.snafu.de/~mjm/offenes-forum.html

Macpherson M. La participación ciudadana en política y los nuevos sistemas de communicación. Psichologia Política, No.14 (May) 1997b, 77-119. angolul megszrezhetõ: a következõ címen: Citizen participation in politics and the new communication media. ( Az állampolgárok részvétele a poltikában és az új kommunikációs média) http://www.snafu.de/~mjm/CP/cp.html

Pl@net: das Internet Magazine http://www.zdnet.de Virtuelle Politik. (4 cikk németül politikáról,, társadalmi akciókról és “cybertér”/Internet-rõl.) 9. kötet , 24-41 oldal, 1996 szeptember

van de Donk W.B.H.J., Snellen I.Th.M. and P.W. Tops (Eds) Orwell in Athens. A perspective on informatization and democracy.( Orwell Athénban. Az informatizálás és demokrácia távlatai) IOS Press New York/Amsterdam 1995

Welzel, Christian. Repräsentation alleine reicht nicht mehr. Sachabstimmungen in einer Theorie der interaktiven Demokratie. In: Schneider-Wilkes, Rainer (Hrsg.). Demokratien in Gefahr? Zum Zustand der deutschen Republik. Westfälisches Dampfboot 1998 ISBN 3-89691-422-7

Internetes források URL-jei: (Internet Universal resource locations).

California Online Voter Guide http://www.calvoter.org/

Cybercrate, Belgium http://www.axismundi.org/cybercrate

Mehr Demokratie, Federal Republic of Germany http://www.mehr-demokratie.de

Minnesota e-democracy http://freenet.msp.mn.us/govt/e-democracy

Más on-line demokrácia projektek:

Nagy Britannia http://www.democracy.org.uk/

France http://www.globenet.org/vecam

Hollandia http://www.xs4all.nl/~roesderz/english/

Svédország http://www.ltdalarna.se

Svájc http://www.politics.ch Kapcsolattartó: Andreas B. Bucher e-mail andreas.bucher@tamedia.ch

INTEGRAL STUDIES (Integrált tanulmányok): citizen, society, polity http://www.snafu.de/~mjm/init.html

Democr@cy Forum http://groups.yahoo.com/group/democracy-forum

Korea http://forum.nca.or.kr/edem/index.htm

Peru http://www.protelsa.com.pe/kybernesis/

GOVNEWS http://www.govnews.org/govnews/govnews.html

TAN+N Teledemocracy Action News and Network http://www.auburn.edu/tann

______________________________________________________________________

Észrevételek a következõ cmeken juttathatók el a szerzõhöz: Dr. Michael Macpherson, Psycho-Social and Medical Research (PSAMRA) mailto:mjm@berlin.snafu.de
 
 
 
 
 

integral studies home page | website contents | integral studies background | psycho-social and medical research | fund appeal